Házunk tája aranybánya

A telek felszínének kialakítása.

A telek felszíne rendszerint egyenletlen, még a síknak vélt Alföldön is. Minél tagoltabb a felszín annál nehezebben rendezhető. A telek felszínének kialakítását megelőzően a megfelelő tervek elkészítéséhez tisztáznunk kell, mekkora a telek és a rajta lévő tárgyak egymástól milyen távolságra vannak. Ezt felmérés alapján mérhetjük meg. A mi céljainknak megfelelő pontosságú felmérést mérőszalaggal is elvégezhetjük. A méréskor háromszögeket alkotunk, az oldalakat megmérjük és ezeket a távolságokat meghatározott léptékben felrakjuk a rajzlapra. A háromszögekből alkotott mérésnél nincs szükség a csak műszerrel mérhető szögek megállapítására.

Területmérés sémája

A telek esetleges íves oldalait egyenes szakaszokra bontjuk fel és a mérést így végezzük el. Mi a felmérést a terep síkjában végezzük, a térképek pedig a tényleges méretek vizszintes síkra vetített értékeit ábrázolják, a telekkönyvi adatok is ezeket tartalmazzák. De a kettő közötti különbség 10% lejtés esetén se több mint 10 méterenként 5 cm. Ez a pontosság a mi céljainkra teljesen elegendő. A lejtés növekedésével azonban az eltérés fokozatosan nő, így 10% lejtés felett ajánlatos a kapott értékeket a lejtés %-ának megfelelően csökkenteni. A mért és a vetületi érték közötti különbséget a lejtés %-ának megfelelően az alábbi ábra mutatja.

A lejtésben mért és a vízszintes vetület közötti összefüggés

A lejtést csak vízszintmérő alkalmazásával állapíthatjuk meg.

Ha minden mért pontnak egy kiindulási ponthoz viszonyított magasságát megmérjük, úgy a domborzati viszonyokra jellemző ún. rétegvonalas térképet tudunk készíteni. A kiindulási pont magasságát 0-nak véve a háromszögek oldalán, tehát a mért egyeneseken, a lent bemutatott szerkesztéssel meghatározzuk a + 50 cm, + 1,00 m stb. magasságú pontokat, és a különböző egyeneseken lévő hasonló magasságú pontokat összekötjük. Így egy olyan térképet kapunk, melyen az egy szintben lévő tereppontokat egy-egy vonal ábrázolja.

Magasság mérés

Magassági pont szerkesztése két adott magasság között

Rétegvonalas rajz

Mivel ez a mérés csak közelítő pontosságú, a rétegvonalakat a helyszínnel egyeztetve becslés alapján korrigálni kell.

Nagyon meredek telkek esetében célszerűbb szakember segítségével műszeres felmérést végeztetni. Ha az általunk végzett felmérés vagy meglévő térkép alapján területszámítást akarunk végezni, a területet négyszögekre, háromszögekre, vagy szabálytalan alakú területeknél keskeny trapézalakú sávokra bontjuk.

A terület felbontása négyszögekre, háromszögekre és a szabálytalan alakú terület felbontása

A méréseket általában méterrendszerben végezzük, a hatósági helyszínrajzok és birtokadatok azonban rendszerint öles rendszerben állnak rendelkezésünkre. A két rendszer közötti átszámítást az alábbi összefüggések alapján végezhetjük el:

1 m = 0,527 öl

1 öl = 1,896 m

1 m2 = 0,278 négyszögöl

1 négyszögöl = 3,597 m2

1 ha = 10.000 m2 = 1,738 kh

1 kh = 1.600 négyszögöl = 5.755 m2

A telek felszínének kialakítása.

A telek határának, kiterjedésének és domborzatának megállapítása után a program alapján sor kerül a terep felszínének kialakítására, ami általában a domborzat megváltoztatásából áll. A domborzatot részben gyakorlati célok, részben esztétikai okok miatt változtatjuk meg. Ilyen gyakorlati cél az építkezésre, sportpálya kialakításra, és művelésre alkalmas vízszintes terület létesítése. A lakóház helyének kijelölése a terep rendezésére is hatással van, de viszont a szükséges tereprendezés is visszahat az épület helyének kijelölésére.

A terep rétegvonalainak és a lakóház elhelyezésének kapcsolata:

A lakóház elhelyezésének kihatása a rétegvonalakra

a) eredeti rétegvonalak

b) rétegvonalak a ház beépítése után

Az építési hely kedvezőtlen megváltoztatása költséges és felesleges talajmozgatással járó nagyobb területrendezést tehet szükségessé. A lejtőknek vízszintessé vagy közel vízszintessé való alakítása érdekében mesterséges rézsűket alakítunk ki. A rézsűképzésnél az anyagmozgatást gondosan a lejtő irányában végezhetjük.

Gazdaságos talajmozgatás a lejtő irányába.

A rézsűk lejtése függ ugyan a talaj minőségétől (rézsűszög), mégis a legáltalánosabban bevált arány 1:2-höz. Kertekben a rézsűk kiképzésénél a legömbölyített megoldások esztétikai szempontból kedvezőbb hatásúak.

A rézsűk kialakítása

Lekerekített rézsű

A rézsűk építésénél számításba kell vennünk a talaj ülepedését, mely a talaj minőségének megfelelően más és más. A rézsű végső alakját a várható ülepedésnek megfelelő túltöltéssel biztosítjuk. A túltöltést nem csak magasságban, hanem a rézsű irányában is el kell végeznünk.

A túltöltés mértéke a rézsűknél

A túltöltés mértékét jelentő m1 és szértékeket kiszámíthatjuk, ha a kívánt magasságot m-et megszorozzuk a talajra jellemző tényezővel.

Túltöltés mértéke a talaj minősége szerint

Az esetek többségénél a rézsű lejtőjét a lemosás ellen kövek kirakásával (mint pl.: sziklakertekkel stb.) vagy növényzettel biztosítanunk kell. A legelterjedtebb a gyeptéglával való biztosítás. Szükség esetén a téglákat cövekkel is megerősíthetjük. A 30%-nál meredekebb lejtőknél már támfalakat is alkalmazhatunk a rézsűk helyett.

Rézsű biztosítása gyeptéglával

A talaj felszínének kialakítása

A tereprendezés másik gyakorlati célja a terep megvédése a csapadékvizek káros hatásától. Ennek érdekében el kell vezetnünk azokat, de ugyanakkor arrol is gondoskodnunk kell, hogy a növénykultúra fenntartásához szükséges vízmennyiséget a lehető legnagyobb mértékben természetes úton biztosítsuk. A víz, mint minden folyadék, a magasabb helyekről a mélyebb helyek felé áramlik. Ezt a tulajdonságát használjuk ki a felszíni vizek elvezetésénél is. A víz áramlása közben kimosásokat végez, a kimosott anyagokat magával sodorja. Ez a romboló erő annál nagyobb, minél kisebb az útjába eső anyag ellenállóképessége és minél nagyobb az áramlás sebessége. Sokszor tapasztalhattuk. hogy nagyobb felhőszakadások egész hegyoldalak termőtalaját lemosták. Védekezésünk ennek megfelelően kettős. Egyrészt az áramló víz útját nagy ellenálló képességű anyagokkal burkoljuk (gyepesítjük, gyeptéglával kirakjuk, kövezzük stb.) másrészt a vizet úgy vezetjük, hogy az áramlási sebessége csökkenjen.

A vízelvezetésnél fontos, hogy megfelelő befogadóképességű, a víztelenítendő területnél mélyebben fekvő víznyelő (recipiens) álljon rendelkezésünkre. Ez a csatornázott területeken a közcsatorna, egyéb helyeken a nyilt elvezető árok. Vízelvezető rendszerünket úgy alakítjuk, hogy a csapadék végül ezekben folyjon, közben károkat ne okozzon, és a közlekedést ne gátolja.

Hogy a termelésre szánt területeken a víz a leesés helyén a talajba szivárogjon, sáncolással biztosítjuk.

Sánc keresztmetszet

Ha a talaj nem képes a leeső csapadékot befogadni, akkor a felesleges víz elvezetéséről a sáncok lejtős kiképzésével gondoskodunk. Ezeknek és az egyéb területen összegyűlő vizeknek elvezetését az utak alkalmas kiképzésével és megfelelő folyókák építésével oldhatjuk meg.

Vízelvezetés biztosítása

Vízelvezető folyókák:

1, tégla 2, beton 3, kő

A vízelvezetés másik módja a felszínalatti elvezetés. Ebben az esetben a terepet meghatározott pontok felé esésben képezzük ki, ezeken a helyeken víznyelő csatornaszemeket helyezünk el, és a vizeket földalatt elhelyezett csövekben vezetjük a recipiensbe.

A telek felszínének kialakítása.

A tereprendezés mellett a felszín kialakításának másik tényezője a közlekedésre szánt területek kiképzése, burkolása.

Gyalogjárdák

Gépkocsiút

Az útépítés különböző eljárásai abban egyeznek, hogy először az útszekrényt kell kiemelni, vagyis azt a teret, amelybe az út alapja és burkolata kerül. Az útszekrény mérete nem mindig egyezik az út szélességével. Ha az útnál szegélykő van, úgy szélesebb.

Útszekrény

Az utak alépítményének és burkolatának megválasztása az út rendeltetésétől és a rendelkezésre álló anyagoktól függ. Gyalogutaknál nincs számottevő terhelés, itt gyengébb alépítményű utakkal is megelégedhetünk, sőt az utaknak még folyamatosaknak sem kell lenniük. A közlekedést tipegökkel is megoldhatjuk.

Burkoló anyaguk és alépítményük szerint különböző gyalogutak keresztmetszetét és burkolási módjait mutatjuk be.

Gyalogutak építési módja

Személygépkocsik részére elegendő, ha csak a keréknyom alatt építjük ki a teherbíró utat. A családi házzal kapcsolatos járműforgalom kis jelentőségű. A mezőgazdasági jellegű udvarokban a takarmányszállítás miatt még van teherforgalom de ez sem gyakori. Egyéb háztartásoknál ez a tüzelőszállításokra korlátozódik. Jelentős csak a személyautó forgalom, melyhez a megfelelő utat biztosítanunk kell. Mezőgazdasági udvarokban burkolt utakat nem építünk, mert drágák.

A keréknyom kiépítése útként

Kerítések, kapuk

Telkünk körülhatárolására, védelmére, a kert és a gazdasági udvar elválasztására kerítéseket létesítünk. A közlekedést kapukkal biztosítjuk. A kerítések anyagukat,, szerkezetüket tekintve, igen változatosak lehetnek aszerint, hogy egyrészt milyen célból készülnek, másrészt milyen anyagi erők állnak rendelkezésünkre. Minden esetben azonban helyes szerkezeti megoldásokra kell törekednünk, mert ezzel tartósságukat biztosíthatjuk. A telkünk utcára néző határán többnyire erősebb védelmet nyújtó, ,díszesebb kivitelű kerítéseket építünk. A szomszédok felé inkább csak az elhatárolódás a cél. A díszkertet, zöldségeskertet az aprójószág kártevései ellen kell megvédenünk. Erre a célra gyenge kerítés is megfelel. Néha az idegenek szeme elől kívánjuk kertünk egy részét eltakarni. Itt tömör kerítést alkalmazunk. Ilyen kerítéseket alkalmazunk akkor is, ha a területet az erős széltől akarjuk megvédeni.

Szerkezeti felépítésében a legtöbb kerítés azonos. Az elválasztó szerkezetet meghatározott távolságra elhelyezett tartóoszlopokra vagy pillérekre erősítjük. Az oszlopok anyaga fa, vasbeton vagy acél. A pilléreket kőből, betonból, vagy téglából építjük. A faoszlop nem tartós, korhadó. Az oszlop céljára legalkalmasabb a tölgyfa élettartalma sem több mint 10 év. Ezt is csak úgy tudjuk elérni, ha a földbeásott végét kátránnyal, vagy karbolineummal bekenjük, és köréje tört követ helyezünk el.

Faoszlop elhelyezése

A korhadás ellen védekezhetünk az oszlop végének elszenesítésével is. Az oszlopokat a hevederekkel való csatlakozásuknál lehetőleg ne gyöngítsük meg. Felső végéről lesarkítással, vagy ferde lemetszéssel vezessük le a csapadékvizeket. Igen tartós és jó szerkezet a vasbeton oszlop, melyet magunk is előkészíthetünk, de nem érdemes vesződni vele, mert készen is megvásárolhatjuk. Kész oszlopok kaphatók 1,00m, 1,50m és 2,00m magas kerítésekhez. Beállításuk egyszerű, a talaj nedvessége nem árt az anyaguknak, így a védekezésükre szükség nincs.

Acél-, közhasználatú néven vasoszlopként alkalmazhatunk bármilyen selejtes, más célra nem alkalmas csövet, használt sínt, és végül külön erre a célra gyártott szabványosított különféle acéloszlopot. Főleg sodrony kerítésekhez használjuk. Földbe helyezésük előtt az acéloszlopokat mázolni kell.

Szabványosított acéloszlopok

Kőpillért, betonpillért 30x30 cm-nél kisebb mérettel ne készítsünk, a téglapillért 1,20m magasságig 25x25cm, 2,00m magasságig 38x38cm mérettel építhetjük. A pillérek tetejét a csapadékvíz káros hatása ellen meg kell védenünk, ezért fedkővel vagy téglából falazott nyereggel fedjük le.

Téglapillérek, lábazatok és lefedésük

A kerítések tetszetős kivitele vagy az aprójószág elleni védelem érdekében lábazatokat készíthetünk. A lábazatok anyaga lehet téglakő- vagy betonfal, beton- vagy deszkapalló.

Kerítéslábazatok

Kerítések, kapuk

Ha a kerítést lejtős terepen építjük, az oszlopokat, pilléreket mindig függőlegesen állítsuk fel, és vagy párhuzamosan haladjunk a lejtővel, vagy lépcsősen kövessük.

Kerítés lejtős terepen a tereppel párhuzamosan építve

Kerítés lejtős terepen, lépcsőzetesen építve

A kerítésfajtákat sorra véve, a legegyszerűbb természetes kerítés az élősövény. Két fajtáját különböztetjük meg. A nyírott növényű sövénynél az alakításra alkalmast növényt (galagonyát) az őszi időben előkészített talajba tavasszal két sorban, 20 cm sor és 20 cm tőtávolságra, a határvonaltól 50 cm-re elültetjük, majd augusztusban visszametszünk és a következő évben az ágakat összekötjük, hogy a lombozat kellő sűrűségű legyen. Állandó nyeséssel formázzuk.

Az élősövény másik fajtája a sarjnövény. Sarjadóképes fákat (olajat, tamariszkuszt) 30-50 cm sortávolságra, két sorban elültetjük és időközönként levágunk. A tuskók kihajtanak és sűrű kerítést alkotnak. 8-10 évenként vissza kell vágni, de hogy a bekerített terület védtelen ne maradjon, csak az egyik sort. Az élősövényeket nagyobb kiterjedésű kertek bekerítésére, a díszkert és az udvar belső elválasztására vagy más kerítésfajtákkal együtt alkalmazva ültetjük, hogy az utcáról, a szomszédtól a kertbe való betekintést meggátolják.

Élősövény

Olcsók de nem nagyon tartósak a fonott kerítések. Szerkezetük igen egyszerű. Földbe ásott oszlopokra vékonyabb gallyból hevedereket készítünk és ezek közé rőzsét, nádat, kukorica- vagy napraforgószárat fonunk.

Fonott kerítés

A hevederek helyett sodronyt is alkalmazhatunk. Inkább csak ideiglenesen használjuk addig, míg tartósabb kerítést nem tudunk építeni. Erdős vidékeken dorongfából mutatós, szép kerítéseket készíthetünk. A lécként alkalmazott dorongokat felszegezhetjük függőlegesen vagy átlós rácsokként. Ezenkívül még igen sok változatot alakíthatunk ki. Ezek a kerítések eléggé tartósak, javításuk az erdők közelsége miatt rendszerint nem okoz gondot.

Dorongfa kerítés, függőlegesen szegezett botfákkal

Dorongfa kerítés, átlósan szegezett botfákkal

Gyakran alkalmazott kerítés volt a múltban a léckerítés. Igen szép, hangulatos megjelenésű, de sajnos nem túlságosan tartós, és a jelenlegi faárak miatt drága, de azért szép formája miatt ma is kedvelt. Fa vagy beton oszlopokra, kő-, beton- vagy téglapillérekre szerelve, lábazattal vagy lábazat nélkül igen változatos kivitelben építhető. A legegyszerűbb kivitel a téglapilléres lábazatos megoldás

Léckerítés faoszloppal és kapuval

Az oszlopokra, pillérekre hevedereket szerelünk és ezekre léceket. A hevederek felső oldalát ferdére gyaluljuk, hogy az esővíz ne álljon meg rajta.

Hevederek és lécek eső elleni védelme

Ha a hevedert tégla-, kő- vagy betonpillérhez csatlakoztatjuk, a fa sohase érintkezzen a pillérrel, hanem kapcsolódó idomként használjunk vasat. Erre azért van szükség, mert a falazatokban lévő nedvesség különben a fába szívódna és azt idő előtt elkorhasztaná.

Faheveder csatlakoztatása kő, beton vagy téglafalhoz

Kerítések, kapuk

A lécek felső végét meg kell védeni az esőtől, ezért vagy lecsapjuk, vagy a lécsoron végigmenő esővédő lécet szegezzük fel.

A hevederek és a lécek eső elleni védelme

A földről visszacsapódó eső miatt a léceket ne vezessük a földig, inkább alul egy végigfutó, egyszerübben cserélhető deszkát helyezzünk el. Az idegenek szeme elől teljes zártságot biztosítanak a deszkakerítések. A deszkákat vagy vízszintesen közvetlenül az oszlopokra szegezzük vagy függőleges helyzetben a vízszintes hevederekre erősítjük.

Kerítés vízszintes deszkázattal

Kerítés függőleges deszkázattal

A fakerítéseket tartósságuk növelése érdekében mázoljuk be és mázolásukat időben újítsuk meg.

Vaskerítéseket igen sokféle formában készíthetünk. Anyaguk gömbvas, négyzetvas, szögacél. Szerkezetüket tekintve lehetnek kovácsolva, hegesztve vagy szegecselve, vasoszlopra, tégla,- kő- vagy betonpillérekre szerelve. Néhány példa:

Kovácsoltvas kerítés kőpillérek között

Szögacélból készült kerítés

Vaskerítéseket, csak olyan helyen alkalmazzunk, ahol esztétikai okok megkívánják, mert költségesek. Csak utcai kerítésként jöhetnek szóba. A vaskerítések közül leggyakrabban a sodronykerítéseket alkalmazzuk. Tartósságuk mellett a legolcsóbb szerkezetek. Fa-, beton- és vasoszlopokkal készíthetjük. Az oszlopokat 2,00-2,50 m távolságra helyezzük el egymástól. Az oszlopokra több sor sodronyt vagy pedig sodronyhálót feszítünk ki. A sodronyok anyaga horganyzott vagy horganyzás nélküli vasáru. Az utóbbi gyorsan rozsdásodik. Szeges sodronyt olyan helyen nem szabad alkalmaznunk ahol a ruhánkban kárt tehet.

Sodronyfonatot különböző kivitelben gyártanak. Fekete gépfonat 10 és 80 mm közötti, horganyzott gépfonat pedig 5és 100 mm közötti lyukbőséggel készül. Formájuk azonos.

Gépfonat

A hullámos fonat lyukbősége 10 és 80 mm között változik.

A deltafonatok lyukbősége 12 és 19 mm között van, míg a "Hungária" fonatok 50 x 50, illetve 30 x 25 mm lyukbőséggel készülnek. Sodronyhálót három helyen feszítőhuzalok tartják. A Sodronyfonat kerítéseket használjuk különleges rendeltetésű kerítések céljára is. Csibenevelőknél kisebb lyukbőségű hálót alkalmazunk. Tömör kerítéseket építhetünk alárendelt helyeken vasbeton pallókból vagy éltéglafalból.

Sodronykerítés

Baromfi kifutó kerítés, csibenevelőkhöz

Tetszetős kerítéseket falazhatunk erősítő pillérek közötti 12 cm téglafallal vagy kőből.

Vasbetonpalló kerítés

Kerítés éltéglából

A tömör kerítéseket sohase építsük túl magasra, mert barátságtalan hatásúak. A betekintést már az 1,60 - 1,70 m magas fal is megakadályozza.

Téglakerítés

Kőkerítés

Általános növénytermesztési ismeretek.

Termőhelyi adottságok

Házi Kertjeink elválaszthatatlanok a termőhelyi adottságoktól. Ezt a tényt sajnos mégsem tekinthetjük elsődlegesnek és rendszerint nem fordítunk kellő gondot a termőhelyi adottságok felderítéséhre. Csak sorozatos kudarcok és nehézségek után jutunk el felismerésükhöz. pl.: erőltetünk egyes növényeket, amelyeknek a termelési feltételei kertünkben nincsenek meg. Kertünket részben függetleníthetjük ugyan mesterséges világítással, fűtéssel, fagyvédelemmel, öntözéssel stb. a termőhelyi adottságoktól, de csak nagyobb befektetések árán.

Fényre a növényeknek eltérő mértékben van szükségük. Gondoljunk arra, hogy pl. az árvácska már kora tavasszal kevés fénnyel és hővel milyen bájos virágot hoz, vagy a téli saláta milyen kevés fénnyel és hővel éri be. A késő tavaszi virágok, tulipánok, jácintok, nárciszok fény tekintetében már sokkal igényesebbek, nem szólva azokról a nyári növényekről, amelyeknek fényigénye kimondottan nagy. Az őszi növények igénye ez irányban viszont már kisebb. Kertünkben tehát a természet ritmusához tevőlegesen alkalmazkodnunk kell. Egyes növények a rendelkezésre álló fény egy részével is megelégszenek, ezért ismernünk a fényigényesek mellett árnyékot jobban vagy kevésbé tűrő növényeket is.

A napfénnyel rendszerint együtt jár a hő. Mértéke és ingadozása döntően befolyásolja a növények életét. A talaj felszíne felett a hőmérséklet sokkal változékonyabb mint a talajban . A talaj képes hőt tárolni és a hőmérsékletingadozásokat kiegyenlíteni.

A tényezők egymással összefüggésben vannak, ezért mindig kölcsönhatásukban kell figyelembe vennünk. Hiába juttattunk egy növénynek fényt, ha egyidejűleg nem biztosítunk megfelelő hőt, vizet stb.

A növényi életben a nedvesség is fontos szerepet játszik, hiszen pl.: a saláta 95%, a burgonya 85% vizet tartalmaz. Ezért a növényi élet szempontjából fontos, hogy a víz a talajban és a levegőben megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre. A növények élete a talajnedvességgel szoros összefüggésben van. Ha a növény gyökérzete a talaj felső rétegéből nem képes vizet felszívni, kiterjeszti gyökérhálózatát a mélyebb rétegek felé (fák). Azok a növények amelyeknek gyökerei a mélyebb rétegeket elérni nem képesek, elpusztulnak.

A dísz,- zöldség- és gyümölcskertek növényállománya és termése nagy mértékben függ a talaj minőségétől.

A talajban egyidőben szilárd (agyag, homok, növényi részek stb.), folyékony (víz, sóoldat stb.) és gáz (levegő, szénsav stb.) halmazállapotú anyagok vannak. Kiegészülnek ezek még kolloidokkal és az élőlényekkel (mikroorganizmusok). A talaj jellegét fizikai, kémiai és biológiai tényezők határozzák meg. E kis munka keretébe nem fér bele a talajok fenti három szempont szerinti részletes ismertetése, ezért csak röviden utalunk arra, hogy fizikai tulajdonságuk szerint nagy általánosságban megkülönböztetünk:

agyagos talajt, ha annak agyagtartalma..................30%
homok talajt, ha annak homoktartalma....................70%
meszes talajt, ha annak mésztartalma......................10%
humuszos talajt, ha annak humusztartalma...............5%

A talaj kémiai tulajdonságai attól függnek, hogy milyen mértékben tartalmaznak agyagot és humuszt. A növények szempontjából lényeges ezenfelül a talaj kémhatása. A növények fajok és fajták szerint meghatározott kémhatás mellett díszlenek. A kérdések iránt részletesebben érdeklődők a "Kertészek kézikönyve" (Mezőgazdasági Kiadó) című munkában találhatnak adatokat.

Biológiailag a talaj számtalan baktériumot, gombát és egyéb élőlényt tartalmaz. Ezek egy része levegő jelenlétében (aerob), másik része levegőtől elzárva (anaerob) a mélyebb részekben fejti ki tevékenységét. Talajunk minőségének megállapítására nem csak a termesztendő növényzet kiválasztása céljából van szükség, hanem a helyes talajművelés szempontjából is.

Általános növénytermesztési ismeretek.

A talaj művelése

A kerti művelés mindig belterjes, vagyis a kis területen, viszonylag nagyobb költség- és munka befektetéssel nagyobb termelékenységet kíván elérni. Ha parlagokat, illetve szántókat kívánunk kerti művelésbe venni, talajukat rendszerint telkesíteni (javítani) kell.

A javítás egyik módja a forgatás. Ha az altalaj növénytermesztés szempontjából értékesebb, mint a felső réteg, teljes talajcserét lehet végezni.

Talajforgatás, teljes talajcserével

A talajforgatást a kert bekerítése előtt, mélyszántó ekével (traktorral) hajtjuk végre. Bekerített házi kertnél a forgatást kézzel végezzük a fent látható eljárásokkal. Először egy 70-80 cm széles árkot ásunk a forgatandó terület mentén, majd a kiemelt földet (felső és alsó réteget külön) a forgatandó terület másik szélére hordjuk, majd a felső réteget (A) alulra (A') és az alsó réteget (B) a (B') helyzetbe rakjuk át. A nagyobb talajszállítás elkerülése céljából meg lehet a munkát oldani az alábbi eljárással is.

A talajforgatás menete

Kedvezőtlen altalaj esetén a két réteget nem cseréljük meg, nem keverjük össze. Az alsó réteget ilyenkor fellazítva a helyén hagyjuk.

Talajforgatás altalajlazítással

Az őszi talajművelés az ásásból áll. A felső művelt réteget kb.: 20-25 cm mélyen megforgatjuk.

Őszi ásás

Az őszi szántást rögösen kell hagyni, hogy télen átfagyva tavasszal teljesen porhanyová váljék. Az ásással kapcsolatban leforgatjuk a tarlót, és a területen szétszórt istállótrágyát is.

Motoros talajművelésnél ritkábban ekét, a kerten belül többnyire forgó talajművelő eszközöket alkalmaznak.

Motoros talajművelés

A házi kertben az egytengelyes kerti traktor jöhet vonóerőként tekintetbe (3-6 lóerős motorral). A talaj felszínének megmunkálását szolgálja a gereblye és a henger. A gereblye aprítja a talajt, ezért túlzott használata a felső talajréteg elporosodására és ennek következtében cserepesedésére vezet.

Hengeres gereblye

Általános növénytermesztési ismeretek.

A talajerő utánpótlása

A kert (zöldséges-, gyümölcsös-, díszkert) talajának növényi tápanyagát a termesztett növények állandóan fogyasztják. A termést (zöldséget, gyümölcsöt, virágot, lombot stb.) a területről elszállítják, az előállításukhoz szükséges növényi tápanyagok pótlásáról tehát gondoskodni kell. A pótlás lehet szervestrágya (istállótrágya, komposzt, fekál, stb.) és lehet nitrogén, foszfor, káli vagy kalcium tartalmú szervetlen műtrágya.

Az istállótrágyát gyűjteni és tárolni kell, mert a kertes ház körüli állatok rendszerint nem termelik meg a szükséges mennyiségű istállótrágyát. A házilag termelt és beszerzett istállótrágyát, amennyiben nem lehet azonnal felhasználni, a kert magasabb részén kazalba kell rakni és leföldelni. Árokkal kell gondoskodni, hogy a víz a kazal alját ne érje.

Kerti trágyakazal (szervestrágya ideiglenes tárolása) kb: 100 x 100 m területre

1 m3 istállótrágya súlya
érett taposott: 840 kg,
félérett taposott: 780 kg
szekérre rakott laza: 530-650 kg

Az istállótrágya szükséglet 3-4 évenként 100m2-re kb. 3,5-5 q. Egy lovaskocsi (országos jármű, szekér) kb. 10 q istállótrágyát szállít. Egy szekér istállótrágya elegendő 300 m2-re.

Fészektrágyázásnál kb. 30 x 30 x 30 cm-es gödröket készítünk, gödrönként 2-3 kg érett istállótrágyát teszünk. A szükséglet a gödrök számától függ.

A komposzt a kert és a háztartás hulladékaiból áll. A hulladékon felül az adottságok szerint trágyalevet, baromfitrágyát, fekáliát stb. kevernek hozzá. A komposztot a csapadékvizektől való jobb megőrzés érdekében kazlakba rakják és 3-4 havonként átforgatják.

Komposztkazal

A komposztszükséglet 3-4 évenként 100 m2 -re, 2,5-3,5 q. Egy lovaskocsi (országos jármű, szekér) kb. 8-10 q komposzt szállít. Egy szekér komposzt kb. 400 m2 -re elegendő. A fekáltrágya az emberi ürülék és tőzegkorpa vagy egyéb felszívó anyag, fűrészpor stb. keveréke. Az emésztőgödör alján 15 cm vastag tőzegréteget helyeznek el, majd szükség szerint az ürülék fölé újabb tőzegréteget szórnak. A kiemelt keveréket fedél alatt félévig érlelik.

Fekáltrágya készítés

A fekálszükséglet 3-4 évenként 100 m2-re 0,75-1 q. Egy lovaskocsi (országos jármű, szekér) kb 10 q fekált szállít. Egy szekér fekál elegendő 1000 m2-re.

Szervetlen vagy műtrágyák használata a termőhelyi adottságoktól függ. Az adagolást helyileg ki kell kísérletezni és tapasztalni. A nitrogén tartalmú (N) trágya hazánkban általában a pétisó (20,5% nitrogéntartalommal), a növények zöld részének (vegetatív részek) növekedését segíti elő. A nitrogén hiányára a lomb sárgulásából lehet következtetni. Száraz helyen kell tárolni. Alap-nitrogéntrágya szükséglet 100 m2-re 2-2,5 kg.

Foszfortartalmú (P) trágya - hazánkban a szuperfoszfát (18% foszforsav tartalommal) - a növények termésének, magjának, gyümölcsének (generatív részének) kifejlődését segíti elő. Tárolni száraz helyen kell. Alapfoszfortrágya-szükséglet 100 m2-re 2,5 - 3 kg.

Káli tartalmú (K) trágya - hazánkban a 40%-os kálisó, a növények szénhidrát tartalmát (cukor, keményítő) növeli. Tárolása száraz helyen. Alapkálitrágya szükséglet 100 m2-re 2-2,5 kg. Káli tartalmú a fahamú is (5-10%).

Az alaptrágyázást általában az őszi talajművelés során adjuk Ilyenkor a műtrágyát (N, P, K) egyenletesen elszórjuk a területen és ásással a talajba juttatjuk. (Felásott területen, egyenletes elszórással és gereblyézéssel is) Tavasszal a növények fejlődésének meggyorsítására fejtrágyázást alkalmazzunk. A növényi sorokba szórjuk a műtrágyát és kapával vagy gereblyével bemunkáljuk a talajba.

Általános növénytermesztési ismeretek.

A növények szaporítása

A házi kertben növényt (zöldséget, dísznövényt) előállítani csak szaporítás útján lehet. A növények magról (generatív) vagy gyökérről, rizomáról stb. (vegetatív) szaporíthatók.

A magoktól megköveteljük a jó csírázást. A csírázóképesség ellenőrzésénél 50 vagy 100 magot állandóan nedvesen tartott itatóspapír közé helyezzünk, és szobahőmérsékleten (18-20 C fokon) tartjuk. A harmadik napon a csírázott magok aránya a csírázási erélyre, a tizedik napon a csírázott magok aránya a csírázóképességre jellemző.

A vetési mélység, a mag legkisebb méretének 5 - 10-szerese

A megfelelő magot elvetjük, vagyis olyan körülmények közé hozzuk, ahol egyidőben hő, víz és levegő áll rendelkezésére. A magok ezeket a feltételeket nagyságuknak megfelelően abban a mélységben találják meg, amelyből a felső réteget a csíra áttörni képes. Eszerint a vetési mélység apró magvaknál (sárgarépa, mák, stb.) 0,5 - 1 cm, kis magvaknál (hagyma, káposzta stb.) 1 - 2 cm, közepes magvaknál (borsó stb.) 2 - 5 cm, nagy magvaknál (kukorica, bab stb.) 6 - 8 cm. A vetés és ültetés célja a növények részére azonos nagyságú, lehetőleg azonos alakú termesztési terület biztosítása. Ezt jelenlegi ismereteink szerint a 3-as kötésben érhetjük el.

Vetési módok:
a) hármaskötés
b) négyeskötés
c) széthúzott négyes

A gyakorlat az egyszerűség kedvéért a négyzetes és széthúzott négyzetes vetést alkalmazza.

Általános növénytermesztési ismeretek.

A házi kert öntözése.

Az öntözés célja a növények ellátása a fiziológiailag szükséges vízmennyiséggel. A vizet a növények részére frissítés és a növények táplálkozása céljából adhatjuk. A házi zöldségkertben a víz felhasználása az öntözésnél elég szűkre szabott. Itt az öntözésnél általában alkalmazott nagyüzemi elveket és nagyobb műszaki berendezéseket - tekintettel a nagy beruházási költségekre - nem lehet megépíteni. A házi zöldségeskertben gyakorlatilag három öntözési mód jöhet számításba: A permetező (esőztető) öntözés, a locsoló-lapátoló öntözés, és a bolgár árasztó öntözés. A permetező öntözés előnyei: a vízmennyiséget a természetes esőhöz hasonlóan nyújtja a növénynek, nem kell vízvezető árkokat létesíteni, melyek egyrészt termőterületet vonnak el, másrészt akadályozzák a művelést. Rendszerint meg lehet oldani házi vízvezetékekkel, a vizet aránylag pontosan lehet adagolni. Hátrányaként meg kell említenünk, hogy csak olyan helyen alkalmazható ahol rendelkezésre áll a vízvezeték és a megfelelő víznyomás. Hátránya még, hogy a lehulló vízcseppek a talaj felső rétegét verve - agyagos cserepesedésre hajló talajokon - káros cserepesedéseket okoznak. A permetező öntözés műszaki megoldásánál alapjában véve két rendszer jöhet számításba. Az egyiknél a csőhálózat véglegesen beépítjük és a szórófejeket ehhez csatlakoztatjuk, a másiknál a szórószerkezetet hordozhatóan alakítjuk ki és a vízvezetékhez gumicsővel csatlakoztatjuk.

Az eljárások részletes leírásába nem bocsátkozunk, pusztán kitérni, hogy a szórófejeket miként kell felállítani, hogy a területünk öntözése aránylag egyenletes legyen. A szórófejek általában 4-6 m sugárban szórják a cseppeket, ezért köralakú öntözött területek egymáshoz illesztését úgy kell megoldani, hogy lehetőleg egyenletes vízborításúak legyenek.

Permetező szórófej

Permetező szórófejek felállítása

a) négyzetes L1 = 1,41 r

b) hármaskötés L2 = 1,73 r, L8 = 1,5 r

c) szabálytalan hármaskötés L4 = 1,73 r, L5 = 1,5 r - x

(x lehet 1-5 m, az r = a szórási sugár)

Locsoló lapátoló öntözést, mint jellemzően kisüzemi módszert, olyan helyeken lehet kertekben alkalmazni, ahol a víz magasabb fekvésű csatornában áll rendelkezésre és gravitációs úton lehet a kertben elosztani. Előnye a rendszernek, hogy a vizet aránylag kis költséggel és házilag elkészíthető berendezéssel juttattatjuk a talajunkra. A vizet erre a célra készített lapáttal locsoljuk széjjel az öntöző tányérokból. Hátránya az eljárásnak, hogy a csatornák termőfelületet vesznek igénybe és a víz elosztása nem egyenletes (a tányérok mellett több az adagolt víz.)

Lapátos locsolóöntözés

Locsoló-lapátoló öntözőrendszer

Árasztásos öntözésre ott van lehetőség, ahol ugyancsak gravitációs úton lehet a vizet területünkre vezetni. a területet ágyásokra osztjuk és a magasabb szinten vezetett csatornából szivornya segítségével, vagy a kis gát átszakításával engedjük be a vizet az ágyásokhoz. Előnye kétségtelenül, hogy olcsón és házilag lehet elkészíteni. Az ágyások nagysága attól függ, hogy milyenek a terepviszonyok. Minél élénkebb, tagoltabb, dombosabb a terep, annál kisebb ágyásokat alakíthatunk ki. A rendszer hátránya, hogy a talaj felületét a víz megnyomja, eliszapolja, a talaj lélegzését és szerkezetét rontja.

Bolgár árasztóöntözés

1 liter víz 1m2-en 1mm borítást ad

A víz adagolásánál a vízoszlopmagasság az irányadó. A nyári 20-30-40 mm-es eső kiadósnak számít. A vizet mindig a növény igényeinek megfelelően kell adagolni.

Általános növénytermesztési ismeretek.

Gyomirtás és permetezés

Ha a növényállományt a kertünkbe már kihelyeztük, vetettünk, palántáztunk, ültettünk, attól kezdve a növények alkalmazkodnak a helyi adottságokhoz, a hőhöz, fényhez, nedvességhez, tápanyaghoz. De a továbbiakban ápolnunk is kell őket. Az ápolás abban áll, hogy minden akadályt amely a növények termesztési folyamatát kedvezőtlenül befolyásolja, elhárítunk. Porhanyítjuk a talajt, ezzel megakadályozzuk a káros kiszáradását, de legfőképpen megsemmisítjük a növényeink természetes vetélytársait, a gyomnövényeket. Területünk vagy kultúrnövényt vagy gyomot terem. A gyomirtás lehet mechanikai, ami abból áll, hogy a gyökereket elvágjuk, elroncsoljuk, és lehet vegyszeres ahol a gyomnövényekre élettanilag hatunk, minek következtében rendellenesen fejlődnek és elpusztulnak.

A mechanikai irtás szerszámai a kapák és tolókapák. A kapák ütéssel, a sarabolók húzó, a tolókapák toló mozdulatokkal irtják a gyomot.

Győri kapa, Villás kapa

Sarabolók

Tolókapák

A permetszükséglet vegyszeres gyomirtásnál 100 m2 területre (kb. 32 x 32 méteres terület) motoros permetezővel, légáramlásos rendszerrel 30-40 liter, cirkulációs rendszerrel 60-80 liter. Az állati kártevők ellen is permetezéssel védekezünk. A permetszükséglet 1000 m2 területre motoros permetezés esetén: burgonya bogárnál (amerikai kolorádóbogár) kb. 80-120 liter répabarkónál és levéltetűnél kb. 60-80, konyhakerti növényeknél kb. 40-80, szőlő I. permetezésénél kb. 60, II permetezésnél kb. 100, III. permetezésnél kb. 160 liter.

Háti permetezés lészükséglete rendszerint a motoros permetezés szükségletének kétszeresére tehető. A gyümölcsfáknál a lészükségletet termőfaegységek (tfe) szerint számoljuk. (dr. Csorba-Reichart: A házikert növényvédelme). Termőfaegységen azt a fát értjük, amelynek permetezéséhez télen 16, nyáron 14 liter permetlére van szükség. A körülbelüli permetszükségletet a fák törzskörméretéhez mérten az alábbi ábráról olvashatjuk le.

Permetlé szükséglet a fák törzskörmérete szerint

Zöldségeskert

A zöldségeskert hivatott a háztartás szükségletét fedezni gyökérből és gumós növényekből (répafélék, retek, burgonya, zeller stb.), hagymákból (vöröshagyma, fokhagyma stb.), magvakból és maghüvelyesekből (borsó, zöldborsó, bab, zöldbab, tejeskukorica stb.), levelekből (káposztafélék, sóska, paraj, fejes saláta stb.) szárakból (rebarbara, kapor stb.) és gyümölcsökből (uborka, dinnye, tök, paradicsom, paprika stb.).A jól szervezett kert megfelelő kiterjedése esetén mindenütt kielégítheti a család szükségleteit eladásra kerülő felesleg nélkül. Kis terjedelemnél a zöldségeskert azokra a növényekre korlátozódik, amelyeket friss állapotban fogyasztanak.

A zöldségeskert méretei

A zöldségeskert méreteit a család szükséglete határozza meg. A házi zöldségeskert rendszerint csak a főzelékfélék termelésére szorítkozik és nem terjed ki a tömeges termények termesztésére (burgonya, tejeskukorica, szárazbab stb.) Az alsó ábrán bemutatott 100 m2 kiterjedésű zöldségeskert -vázlat két személy szükségletét biztosítja, nem annyira tápanyagokban, mint vitaminokban. Minél nagyobb számú a család, annál kisebb terület szükséges egy személy ellátására és annál kisebb a valószínűsége a háztartáson belül nem értékesíthető feleslegeknek.

Családi zöldségeskert (10x10 m) 2 személy részére

A kisebb családok ellátását hivatott biztosítani a lenti ábrán közölt 200 m2 (10 x 20m) kiterjedésű családi zöldségeskert. A kert kb. 4 személy szükségletét fedezi. A tömeges terményekből (bab, burgonya, tejeskukorica, dinnye stb.) a háztartás ez esetben is a piacról látja el magát.

Családi zöldségeskert (20 x 20m) 4-5 személy részére

A 4-6 tagú család teljes kerti zöldségszükségletét - beleértve bizonyos mértékig a tartósítási szükségletet is - a 400 m2 (20 x 20m) terület már jól biztosítja.

Családi zöldségeskert (20 x 20m) 6 személy teljes szükségletének fedezésére

Ebben az esetben a várható termés és a szükséges terület a következőképpen alakul:

Zöldségeskert várható termése

A zöldségeskert területi elrendezésénél a termelési célkitűzéseken felül a gyakorlatban bevált méreteket kell alkalmazni. Csak így biztosítható a munka aránylag kényelmes elvégzése. Az ápolási munkák által megengedett méreteket az alábbi ábra szemlélteti. Az ágyásokat úgy kell elrendezni, hogy közöttük a közlekedés és az anyagok szállítása kényelmes legyen. Ezenfelül figyelemmel kell lenni arra, hogy a növényi sorok a kedvezőbb megvilágítás érdekében lehetőleg kelet-nyugati irányban helyezkedjenek el. Lásd: Somos András: Zöldségtermesztés (Mezőgazdasági Kiadó).

A zöldségeskert kialakításánál figyelembeveendő méretek

Zöldségeskert

Palántanevelés

A palántanevelés jelenti a házikertben a növényzetünk részbeni függetlenítését a természeti adottságoktól (hő, fény, csapadék stb.). Vannak olyan növényeink, amelyeknek hosszú a tenyészideje és amelyeknek kifejlődéséhez a hazai éghajlati viszonyok nem megfelelőek. Ezek beérését csak úgy tudjuk biztosítani, ha tenyészidejük egy részét függetlenítjük a helyi éghajlati viszonyoktól. A függetlenítésnek legegyszerűbb módja a zöldségeskertben a meleg- vagy hidegágyi palántanevelés.

A melegágyi palántanevelés előnyt jelent, mert meghosszabbítja a növény termesztési idejét. Ez a meghosszabbítás aránylag kisebb költséggel hajtható végre, hiszen a melegágyon belül az állomány sűrűsége következtében kis felülettel nagy szabadföldi terület beültetésére alkalmas palántamennyiséget lehet előállítani. Hátránya a melegágyi palántanevelésnek, hogy relatíve nagy a munkaigénye és aprólékos, hozzáértő munkát kíván. Hátrányának lehet továbbá azt is felhozni, hogy a melegágyban nevelt palánták a szabadföldi éghajlati adottságokkal szemben érzékenyebbek, ezért szabadföldi kezelésük és további ápolásuk is fokozott gondosságot követel.

Földkocka

Vetésre és ültetésre földkockát használnak. A földkocka alakja lehet négyszög, hatszög vagy henger. A földkocka előre elkészíthető az alábbi keverékből: 5 rész tőzeg, 3 rész trágyázott föld, 1 rész gyepszint, 1 rész marhatrágya.

Az anyagot préselik. 1 m3 anyagból mintegy 6000 db készíthető. 1 m2-en elhelyezhető 5 cm átmérővel 400, 8 cm átmérővel 150 db.

A földkocka használatának előnye, hogy az így készített palánták könnyen kiültethetők, nem sérülnek meg. Különösen előnyös korai paradicsom előállításánál.

Földkocka, téglakocka

Termeszthető zöldségfélék

A házi zöldségeskertben szóbajöhető zöldségféléket - emlékeztetőül - felhasználásuk szerint összeállítottam, és egyben a leggyakrabban termesztettekre vonatkozólag a termesztési eljárást az alábbi linken letölthető pdf dokumentumban rögzítettem.

[ zöldségtermesztés ] (0,9MB)

Levelek hasznosítása céljából termeszthető növények: nyári és téli fejeskáposzta, vöröskáposzta, nyári és téli káposzta, korai és kései karfiol, bimbóskel, téli és nyári fejessaláta, paraj és sóska.

Szárak hasznosítása céljából termeszthető növények: rebarbara, korai és kései kalaráb, kapor, spárga.

Magvak és maghüvelyek hasznosítása céljából termeszthető növények: bab, zöldbab, lencse, borsó, zöldborsó, csicseri borsó, csemege kukorica.

Gyümölcs hasznosítása céljából termeszthető növények: paprika, paradicsom, uborka, dinnye (görög és cukor) főző és sütőtök, tojásgyümölcs.

A hagyma hasznosítása céljából termeszthető növények: vöröshagyma, zöldhagyma, fokhagyma, metélőhagyma.

Gyökér és gumó hasznosítása céljából termeszthető növények: sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, zeller, hónapos és téli retek, burgonya, céklarépa, kerékrépa, tarlórépa, torma.

Gyümölcsös

A friss gyümölcs fogyasztása a korszerű táplálkozás lényeges része. A nagyobb településekben lakó dolgozó ez irányú szükségleteit a nagyüzemekből származó piaci árúval, a kerttel rendelkező városi és falusi lakosság saját termeléssel elégíti ki. A kerti gyümölcsösöknek városban és falun egyaránt nagy a jelentősége. Városban a friss gyümölcs fogyasztását, falun a részben gyengébb piaci ellátás, részben a nagyüzemi gyümölcsösök egyprofilú termesztése miatt, a változatos gyümölcsfogyasztást csak a házi gyümölcsös biztosítja.

A gyümölcskert tervezésénél a telepítésénél mindenekelőtt vizsgáljuk meg , hogy a terület alkalmas-e gyümölcsös telepítésére és csak azután készítsük el a programot.

Telepítésre nem alkalmasak kevésbé napos, északi lejtők és a fagyveszélyes völgyek. (A völgyekbe a hideg levegő összefolyik és fagyzugok keletkezhetnek.) A fa-fajok szerinti összeállításnál főszempont a család fogyasztása és izlése. Ha ezzel nem vagyunk tisztában, a tervezéshez jó támpontot nyújtanak a gyümölcs-fogyasztás gyümölcsféleségenkénti százalékos megoszlására vonatkozó adatai.

alma - 29,6

barack féle - 16,1

dinnye - 12,8

szilva - 9,6

körte - 8,4

cseresznye, meggy - 8,1

málna, szamóca, szeder - 2,6

ribizke, egres - 0,9

egyéb - 11,9

másrészt a KSH közlése az egy főre eső összes gyümölcsfogyasztásáról.
Az egy főre jutó összes évi gyümölcsfogyasztás 47,66 kg, ebből 3,35 kg konzerv.

Várható termésmennyiséget az alábbi linken található dokumentumban közöljük

[ gyümölcsöskert ] (0,3MB)

A egyes fajok betervezésénél vegyük figyelembe a táji adottságokat és annak ismerete után, a várható termés alapján állítsuk össze a növény állománytervet. Amennyiben a termőhelyi adottságok megengedik, egy 4-6 tagú család gyümölcsszükségletének kielégítése céljából az alábbi faállományt ültessük: alma 3db, szilva 2db, barack-féle 2-3db, körte 1db, cseresznye és meggy 2db, továbbá megfelelő számú málna, egres, ribizke stb. bokrot. Az ellátást akkor tekinthetnénk megfelelőnek, ha az egész éven át rendszeresen és egyenletesen lenne. Csak az alma és a körte tesz lehetővé rendszeres ellátást, ha több fajtáját (nyári, téli stb.) termesztjük. A házikert kialakítása a Mohácsy által tervezett kertek közül:

gyümölcsös kert

A gyümölcsös telepítése előtt a talajt megfelelő talajforgatással előkészítjük. Bogyós gyümölcsűek alá 40-50cm-re, törpefák alá 60cm-re, vadra oltott fák alá pedig 70cm-re forgatjuk meg a talajt. A gödörből kikerülő föld felső rétegét az egyik, az alsó rétegét a másik oldalra rakjuk ki, és ültetéskor fordított sorrendben helyezzük vissza.

Ültető gödör vadra oltott facsemete részére

A gödröt lehetőleg hosszú ideig hagyjuk nyitva (kötött talajnál télen át). A telepítésnél különböző nagyságú gyümölcsfaoltványokat alkalmazhatunk.

Gyümölcsoltvány nagyságok

a; magas- (mt) b; közepes- (kt) c; alacsony-törzsű (at) d; bokoralakú

A fafajták kiválasztásánál és ültetésüknél arra törekedjünk, hogy a fák megfelelő megvilágítást kapjanak, de az állomány sűrűsége is kielégítő maradjon. Sűrű állománynál a megvilágítás, ritkánál a terület kihasználása rossz.

a; sűrű, b; gyenge megvilágítás, c; jó megvilágítás (teljes termés)

Gyümölcsös 2.

A tőtávolságot mindig vízszintes síkban kell mérnünk, ezért lejtős terepen sem helyezhető el nagyobb számú gyümölcsfa, mint a síkon, holott annak területe nagyobb. A szokásos sor- és tőtávolságokat az előző post-ban letölthető .pdf dokumentum is tartalmazza.

Gyümölcsfák távolsága

A kert tervezésénél mind esztétikai, mind termelési és helykihasználási szempontból lényeges a fák alakja. A fák alakját metszés útján alakítjuk ki, ennek során a biológiai okok mellett az esztétikai kívánalmakat is kielégítjük. A fáknál - kivéve egyes eseteket - a gömbölyű koronaalakra törekszünk, mely a növény részére a legnagyobb felületet biztosít. Ennek elérése érdekében a metszésnél a törzstől kifelé az ágak számának növelésére törekszünk.

A gömbölyű koronaalaktól eltérő meghatározott alakot képezünk ki a törpe és alakfáknál.
A törpefák (főleg őszibarack) alakjának jellemzői:

Fák metszésével lehet azok alakját formálni. Különböző kehelyalakok

Az alakfák jellemzői:

Alakfa méretek

Ezek állványzatának méretei

Alakfák részére állvány

A fákat kártevések ellen meg kell védenünk. Erre szolgálnak a különféle kialakítású favédők:

Favédők

A gyümölcsfák ápolásához különböző szerszámokra van szükségünk. Ezek: lyukasztó fűrész, ágfűrész, keretezett fűrész, gyümölcsfa kéregtisztító kefe és kaparó, különböző kések és metszőollók. A gyümölcsök szedéséhez különböző fajta létrákat használnak.

Kerti kések és metszőollók
a, szemzőkés
b, oltókés
c, dugványvágó kés
d, kacor

e, egyélű-
f, kétélű metszőolló

Gyümölcsszedő állvány és létra (létra súlya 17-20 kg, a zsámoly súlya 26 kg)

Házikertjeink termésének tárolására is készüljünk fel. A tárolóhelyiség megfelelő hőmérséklete +6 és +10 C fok között ingadozik és relatív nedvességtartalma 80%. De még ilyen körülmények között az almánál is 4-14% közötti apadással kell számolnunk. Tárolásra szabványos gyümölcsrekeszeket alkalmazzunk.

Gyümölcsös 3.

A szőlőt házikertben csak közvetlen fogyasztás céljára, sok esetben egyúttal dísznövényként termesztjük. A csemegeszőlők termése gyümölcsként fogyasztható, de kb. 85% relatív nedvességtartalmú és +2 és +6C° között változó hőmérsékletű helyiségben télire is eltartható. Elraktározása a lazaszemű vastaghéjú fajták, mint az Afus Ali, a kecskecsöcsű fajták, a hamburgi muskotály stb. alkalmasak. A csemegeszőlőket telepíthetjük karók

Szőlőkaró (a karó lehet akác, tölgy, szelídgesztenye, súlya 1,5 - 2 kg)

huzallal összekötött támberendezések

Huzalos támaszberendezés

vagy lugasok mellé

Szőlőlugas

A karós termelésnél a tőkék kötése 100 x 150 cm lehet. A huzalos termelésnél a növényelosztás hasonlóan alakul. A támaszberendezések egymástól való távolsága 150 cm, a töveké 100 cm lehet. A lugasos termelésnél a tövek távolságát a szükséghez mérten választjuk meg.

A szőlő hajtásait a támaszberendezéshez kell erősíteni, ami történhet hánccsa, zsineggel stb. Az elfásodott ágakat lugasos vagy huzalos támaszberendezésnél dróttal lehet hozzáerősíteni.

A dróttal való erősítés módja:

Növények megerősítése dróttal

A díszkert

Pihenésre mindannyiunknak szükségünk van. A szabad levegőn eltöltött idő jótékonyan hat a szervezet anyagcseréjére, de a mindennapos munkánktól eltérő kerti munka és a szép környezet idegrendszerünkre is kedvező hatással van. A pihenés lényeges követelménye a kikapcsolódás, a külvilágtól való elkülönülés. Már a díszkert helyének telken belüli kiválasztásakor gondoljunk erre. A telepítendő növények helyes megválasztásával az elkülönülés lehetőségeit még fokozhatjuk. Míg a múltban a díszkert a lakástól független élményt jelentett, ma a lakóhelyiségek folytatása, szerves része. Ez a szoros kapcsolat mindkettőnek előnyére vált.

Lakóház és út

Növényalakok

A díszkert pihenés célját szolgáló rendeltetése mellett egyúttal telkünk reprezentatív területe is. Ha a lakás bejárati útját a díszkerten keresztül vezetjük, lakóházunk az érkezők számára fokozottabb élményt nyújt.

A díszkertet sokszor gyümölcsfák telepítésével, egyéb rendeltetésű, de dekoratív jellegű építmény elhelyezésével ugyan nem hagyjuk meg rendeltetésének tisztaságában, de jellegét mégis fenntartjuk.
A díszkert részére Lenck (Szovjetunió) szerint a telek 19 és 30% közötti területét biztosítsuk, de hogy az kert hatását keltse bennünk, Ormos szerint (Ormos Imre: Kertszervezés története és gyakorlata, Mezőgazdasági Kiadó) legalább 250 m2 (kb. 70 négyszögöl) kiterjedésű legyen. Mindkét feltételt ki tudjuk elégíteni egy 750 m2-es (kb 210 négyszögöles) telken.

A díszkert jellegét a különböző díszítőelemet megfelelő csoportosításának művészi együttese adja. ....
Ezek az elemek: a növények, vízfelületek, támfalak, utak, lépcsők és a pihenést szolgáló berendezések. A fejezet végén a szórakozás célját szolgáló játszóterek létesítményeinek leírását adjuk.

A legfontosabb díszítő elem a növény. A kertekben természetes alakjukban vagy nyírott, nyesett, tehát alakított formájukban jelenhetnek meg. A középületek előtti geometrikus elrendezésű kertekben még ma is az alakított, viszont a házi kertekben a természetes formák a kedveltebbek.

A dísznövények óriási választékban állnak rendelkezésünkre. Ültessünk faféléket, cserjéket, fűféléket, valamint egy - és kétéves lágyszárú növényeket. A fák állandó növények, ezért a díszkert építésénél elhelyezésükre különös gondot kell fordítani. Ha a díszkertben gyümölcsfát ültetünk, akkor is az esztétikai szempontok vezessenek. A fákat vagy egyedülállóan vagy csoportokat alakítva ültetjük. Mindkét esetben a színen, jellegen felül díszítőelemként a körvonalak jelentkeznek. Néhány jellegzetes külső megjelenési forma mely a tervezésnél támpontul szolgálhat.

Cserjék a kertben

Kúszónövény, mint díszítőelem

A fák fajtájának kiválasztását a talaj minősége is befolyásolja, bár nem olyan mértékben, mint amilyen jelentőséget ennek általában tulajdonítanak. Gondos ápolás mellett a hazai fafajták majdnem mindenütt lehet telepíteni.

A díszkert

A cserjék és bokrok kiválasztásánál legyünk figyelemmel az egyes fajok és fajták növekedési magasságára, a teljes fejlődés utáni alakjukra, virágaik és gyümölcseik színére, lombozatuk nyári, őszi, és végül faanyaguk téli színére. A nagyon vegyes állományok sok esetben zavarólag hat. Az egyes fajtákból kialakított csoportok még szegélyezés esetén is tetszetősebbek. a cserjék kiválasztásához útmutatást adni gyakorlatilag lehetetlen, csak arra hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy a faiskolák árjegyzékét tanulmányozva, kiválasztás előtt gondoljanak az itt elmondottakra.

A cserjék között különleges helyet foglalnak el a rózsák. A csoportos telepítést általában nem tűrik, így virágdíszük pompája sem bontakozik ki annyira. Ezért rendszerint különállóan telepítjük és legfeljebb egyéves növényeket (pl. portulákat) ültetünk alájuk.

A fenyőfélék és a tűlevelűek inkább a kert rejtettebb részeinek növényei.
Az évelő növények gyökérzete helyben áttétel, és évenként új szárat és lombot hajt. Ültetésük az utóbbi időben nagyon elterjedt. Különös jelentőséget nyertek szegélyágyazások betelepítésénél; 800-900 fajtáját ismerjük.

A páfrányok kevésbé használatosak díszkertjeinkben, pedig nagy árnyéktűrőképességük miatt, különösen a magas fák alatt, kitűnően alkalmazhatók.

Az egynyári növények évenként magról szaporodnak. Olyan virágfajtákat is ismerünk, amelyek magjukat elhullatva, évről -évre ugyanazon a helyen szépen díszlenek (petunia, portuláka, stb.) Egyes növények annyira elszaporodtak, hogy végül is gyomnövényként jelentkeznek kertünkben. Egynyári virágainknál általában színes tarkaságra törekszünk. A vetéssel, illetve a palánta előneveléssel két célunk lehet: vagy díszkertben a díszítő hatás elérése, vagy a haszonkertben a vágáshoz szükséges állomány biztosítása (virágágyás a zöldségeskertben).

A kúszónövények nagyobb felületeket képesek elborítani. Az épületek befuttatásánál általában az építészeti kiképzés kiegészítéseként alkalmazzuk, ezért a növény terjeszkedését szabályozni kell. Gyakran azonban a futónövények az épületet annyira elborítják, hogy architektúráját nem is látjuk.

Mivel a mai kertek a lakások kiegészítő részei, ezért a szobanövények megválasztásánál is figyelemmel kell lennünk arra, hogy a kerttel összhangban legyenek. A víz a kert kedvelt díszítő eleme. Szerencsés, ha a természetes vízfelület: folyó, patak vagy tó határolja kertünket, de ebben az esetben a partot a mozgó víz káros hatásától meg kell óvnunk. Legegyszerűbb partbiztosítás a kőrakás, amelynél a fejnagyság köveket 25-30 cm-es rétegben azon a helyen helyezzük el, ahol a part a kimosás vagy hullámverés veszélyének ki van téve. A másik eljárás a partnak fonással való védelme. Ebben az esetben a meder szélén a talajba 80-100 cm távolságra cölöpöket verünk, és ezek közé vesszőt, esetleg vesszőkötegeket fogunk, a fonás mögötti területet pedig feltöltjük.

Partbiztosítás fonattal

A fonás helyett deszkafalat is készíthetünk.

Partbiztosítás deszkafallal

A partot egymás mellé vert cölöpökkel is megvédhetjük, de ez a szerkezet igen költséges. Ha kertünket természetes vízfelület nem határolja, mesterségesen is képezhetünk ki ilyeneket.

A TELEK 6.

A TELEK 7.

A TELEK 8.

A TELEK 9.

A TELEK 10.

A TELEK 11.

A TELEK 12.

A KERT 1.

A KERT 2.

A KERT 3.

A KERT 4.

A KERT 5.

A KERT 6.

A KERT 7.

A KERT 8.

A KERT 9.

A KERT 10.

A KERT 11.

A KERT 12.

A KERT 13.