A KERT 14.

April 21, 2011, 6:27 am

A díszkert

Vízmedencéket többféle eljárással építhetünk. A döngölt agyagburkolattal készített medencénél a határvonal kitűzése után a tervezett tófenéknél 40-50 cm -rel mélyebbre kiemeljük a földet, majd 15 cm vastag agyagréteget hordunk rá. Az agyagot döngöljük, majd a rétegezést megismételjük mindaddig, míg a teljes vastagságot, a 40-50 cm-t el nem éri.

Vízmedence döngölt agyagfenékkel

A medence fenekét szigetelőpapírral is kiképezhetjük. Ennél gondosan ügyeljünk arra, hogy a tó fenekén a talaj szilárd legyen, mert különben az elhelyezett szigetelőpapír a nyomás következtében végül is elszakad. A medence szélén a szigetelő lemezt, - hogy meg ne sértsük és a vízből ki ne látsszék - a tervezett vízszintnél 20-25 cm-el mélyebben, az ábra szerint utólagosan készített feltöltés alatt elvezetjük.

Szigetelő papírral

A munkát a medence közepén kezdjük és a szélek felé haladva végezzük. A tekercseket 6-8 cm átfedésekkel fektessük egymás mellé, és bitumennel ragasszuk össze. A szigetelő lemez helyett műanyag fóliát is alkalmazhatunk.
Beton medencéknél a fenékre 18-90 cm vastag betonréteget készítünk. Nagyobb medencéknél vagy az ábra szerinti megoldással, vagy a betonba kevert "Tricosal"-lal védekezünk. A medencék peremét kőlapokkal igen hangulatosan tudjuk kiképezni.

Beton vízmedence

Ott ahol a víz elfolyásáról nem lehet természetes úton gondoskodni a medencéket túlfolyókkal kell ellátni. Tekintve, hogy időközönként tisztítás céljából a medencéket teljesen le kell üríteni, célszerű lefolyókat is készítenünk. A túlfolyó és a lefolyó egy szerkezettel is megoldható.

Vízmedence

A díszkertben, valamint a zöldséges- és gyümölcskertben szükséges lehet támfalak építése. Általában támfalakat alkalmazunk, ha a lejtő 30%-nál meredekebb, és alkalmas rézsűk nem képezhetők ki, vagy ha esztétikai okok követelik meg. A támfalakat lehetőleg mindig a rétegvonalakkal párhuzamosan helyezzük el. A rétegvonalat metsző támfal mellett a talaj lemosódik és horhok keletkeznek. A támfalakat a mögötte lévő föld nyomja és el akarja mozdítani. Ezt az erőt a támfal önsúlyával ellensúlyozzuk. A támfalat szilárd alapra kell építeni, ezért az alappal mindig a teherbíró talajig menjünk le.

Túlfolyó és vízelvezető berendezés

A fal mögötti feltöltés céljára rendszerint a fal tövében nyert földet használjuk fel, ezt 30 cm-es rétegenként döngöljük.

Támfal szerkezete

A fal mögötti terület feltöltése

A támfal mögötti feltöltés víztelenítéséről gondoskodjunk, mert különben a víz a támfalat alámossa. Ha a támfal tömören készül, legalább minden 1,5 m2-re egy vízelvezető nyílást és a támfal felső éle mögött vízelvezető árkot kell készítenünk. A víztelenítés legjobb módja a szivárgók beépítése.

Tömören épített támfal víztelenítése

↧

A KERT 15.

October 25, 2011, 8:28 am

≫ Next: A KERT 16.

≪ Previous: A KERT 14.

A díszkert 2.

Kertekben legegyszerűbb a szárazon rakott támfalak építése, mert ennek költsége a legkisebb. Kötőanyagra nincs szükség és a víztelenítésről sem kell külön gondoskodni. A szárazon rakott támfal talpszélességét a fal magasságának felére, a felső szélességét pedig ötödére vegyük. A falazásnál ügyeljünk, hogy a kövek megfelelő kötésben legyenek és egyetlen lazán elhelyezett kő se maradjon. Szabálytalan alakú kövekből ún. ciklop-falat építhetünk. A szárazon épített támfal tetejét föld és kavics kiegyenlítő-réteggel is zárhatjuk, ebben az esetben célszerű felülre gyeptéglát helyezni, hogy gyökérzete a földet megkösse.

Szárazon rakott támfal

Támfalat építhetünk habarccsal falazott kőből vagy betonból is. A betonba díszítőelemként kiálló köveket vagy cserepeket is helyezhetünk.

Beton támfal, terméskő díszítéssel

Betonfal, cserépdíszítéssel

A vízkivezető nyílásokat kiképezhetjük úgy, hogy egyúttal növények megtelepedésére is alkalmasak legyenek. Ezzel a fal sivárságát megbonthatjuk.

Vízkivezetőnyílás, épített támfalban

Díszkertekben a talaj megkötésére és a terület díszítésére gyakran helyezünk el köveket (sziklakertek stb.). Az elhelyezésnél ügyeljünk, hogy a kövek mellett kimosások ne keletkezhessenek. Ha vízszintesen helyezzük el a követ, a talaj nem mozdul meg körülötte. A kövek elhelyezésmódjára példa az alábbi két kép.

Terméskövek elhelyezése:
a) helyes (kövek meredek részen)
b) helytelen (kövek a lapos részen)
c) helyes (a kő fektetve)
d) helytelen ( a kő élére állítva)
e) helyes kőelhelyezések

Lépcsős terep kialakítás terméskövekkel

Az utak építésével már korábban foglalkoztunk. Most csak díszítőelemként, a kert nagyobb zöld területeinek megbontása, vagy a pihenőhelyek megközelítése céljából alkalmazott tipegők kiképzését tárgyaljuk. Ezeket terméskőből építjük a termőtalajba vagy a gyepbe süllyesztve. A köveket lapos oldalukkal felfelé helyezzük el. A tipegők alatt megfelelő kiegyenlítő réteget alkalmazzunk, hogy használat közben ne mozduljanak meg. Az elhelyezés módját és néhány ízléses nyomvonalvezetés itt találhatsz:

Terméskő járda (tipegő) kialakítása

Járda (tipegő) elrendezési módok

↧

A KERT 16.

January 5, 2012, 8:18 am

≫ Next: A KERT 17.

≪ Previous: A KERT 15.

A díszkert 3.

A kertben, udvarban ahol az emelkedés a közlekedést lehetetlenné teszi, lépcsőt kell alkalmaznunk. Ott ahol a járműforgalomra is számíthatunk (kocsi, kézikocsi, talicska stb.) a közlekedést lépcső nélkül, az út megfelelő vezetésével kell biztosítanunk.

A lépcsőfokok méreteinek megállapításánál általános szabályként fogadhatjuk el az alábbi képletet: 2m + sz = 63 cm (m = a lépcsőfok magassága, sz = a lépcsőfok szélessége).

A lépcső helyes arányai

A lépcső akkor kényelmes, ha minden 8-10 fok után kisebb pihenő következik. Kis lejtések esetében az utat lépcsősen is vezethetjük. Ennek szerkesztési szabályai:

Lépcsős út

Mind a fokokat, mind a pihenőket lejtősen építsük, hogy a víz ne álljon meg rajtuk. A lépcsőket az oldalról lefolyó vizek ellen pofafalak védik. Ezek kiképzése igen sokféle lehet.

Pofafal

A lépcső a kert fontos díszítőeleme, ezért formai kialakítására nagy gondot fordítunk. A közlekedés irányát is szabályozni tudjuk a lépcsőfokok megfelelő alaprajzi kiképzésével.

Szabályos lépcső

Szabálytalan lépcső

Szögben haladó lépcső

Esztétikai hatása a fokok anyagától függ.

a) föld b) kő c) salakba épített tégla d) műkő e) betonba épített tégla

A pihenés céljára kertünkben megfelelő kényelmes ülőalkalmatosságokat helyezünk el. Külső megjelenésükkel ezek is a kert díszítőelemei, ezért gondosan válasszuk meg anyagukat és formájukat.

Kényelmes pad méretei

Pad rönkfából

Erdei pad

Kerti pad

Fapad gömbfából

Támla nélküli pad (fa alappal)

Téglából épített kerti pad

Fapad

Körpad

Kagylószék

A padok elhelyezésénél használjuk ki a táji szépségeket, biztosítsuk a szép kilátást, de arra is ügyeljünk, hogy a nap minden szakában valamelyikük árnyékban legyen. Általános gyakorlat szerint egy padot a lakóház közelében, egyet pedig a kert csendesebb, távolabbi részén állítanak fel.

Pihenőhelyekről a kilátás

Padok és asztalok kombinációjával kellemes pihenőhelyeket alakíthatunk ki.

Pihenősarok

Ha a telek nagysága megengedi, a gyermekek részére külön játszóterületet biztosítunk. A 2-8 éves ki gyermek játszóterületét úgy helyezzük el, hogy a házból a felügyeletet közvetlenül elláthassuk. A nagyobb gyermekek játszóterének elhelyezésénél törekedjünk arra, hogy a felnőttek pihenését minél kevésbé zavarja. A kisgyermekek játszóterének leggyakoribb berendezései: a homokozók, a hinta, a mászóállvány.

Gyermek homokozó (a homok a környezettől elkerítendő)

Mászóállvány

Hinta, gyűrű állvány

Libikóka, mérleghinta

Korlát

Gerenda

↧

A KERT 17.

November 16, 2012, 3:08 am

≫ Next: A KERT 18.

≪ Previous: A KERT 16.

Melegágyak, üvegházak

A Növényzetet függetleníthetjük a termőhelyi adottságoktól azzal, hogy a hazai éghajlati viszonyok mellett a vegetációs időt meghosszabbítjuk (palántanevelés és ezt követő szabadföldi termelés), és a késői fagyok okozta károkat elhárítjuk. A hideg elleni védekezés célját szolgálja a melegágy, a langyoságy, a hidegágy, az üvegház és a különböző műanyag -takaró.

A meleg-, langyos- és hidegágyakat a velük való foglakozás nagy munkaigényessége miatt lehetőleg a lakóházhoz közel telepítjük. Az ágyások vízigénye nagy, ezért a vízvételi helyhez is közel legyenek. A palántaágyak részére magasabb helyen fekvő, talajvíztől és széljárástól mentes terület alkalmas.

A melegágy elhelyezése

A melegágyakhoz időnként mintegy 5-6q anyagot kell odaszállítani, ezért a járműforgalmat is biztosítani kell. A meleg- és a langyos ágyat a hidegágytól a melegtalp, vagyis az ágy alatt elhelyezett melegítő istállótrágya-réteg különbözteti meg. Melegágynál 50-60 cm, langyoságynál 30-40 cm a vastagsága. A hidegágynál melegtalp nincs, csak oldalt raknak trágyát a falak védelmére. A melegágyak készítésénél a fő gondot a rétegesen rakott istállótrágyának megtaposására és elegyengetésére fordítsuk. A rekeszébe kerülő melegágyföld alapanyaga a beérett komposzt-föld. A melegágyi földet előállíthatjuk tápanyagban gazdag földből is úgy, hogy a földhöz érett istállótrágyát keverünk. A keverési arány 3:1 vagy 4:1. Ablakonként a melegágyi földszükséglet 0,25 - 0,35 m3. Építésükre a következő ábrák nyújtanak példát.

Melegágy ablaka és kerete

Hideg-, langyos- és melegágy

A házikertben leggyakrabban talajba süllyesztett melegházat alkalmazunk, amely alapjában véve nem más, mint egy erre a célra kiképzett kettős vagy hollandi ágy. Ennél oldalfalakat nem építünk, a meleget a talaj szolgáltatja. Létesítésének alapfeltétele, hogy a talajvíz kellő mélységben legyen. Alapméreteit az alábbi ábra mutatja:

Földbe süllyesztett melegágy

Előnyös megoldást jelent az egyoldalas üvegház építése, mert valamilyen meglevő épület falát használhatja ki.

Egyoldalas melegágy

A különböző méretű szaporítóházak, (üvegházak) berendezése az alábbi példák mutatják.

(Szaporítóház asztalokkal és méretei)

(Üvegházi asztalok és fűtésük)

A melegházi ágyások öntözését alagcsövekkel végezhetjük.

A kedvezőtlen időjárás elleni védelemre újabban különböző műanyagokat is felhasználhatunk. A változatos felhasználási módok közül a műanyagborítók a legelterjedtebbek. A borítók mérete a növényzethez igazodik. A műanyag-borítok csak a hideg és a fagy ellen nyújtanak ideiglenes takarót a növények fejlődésének elején. Az idő felmelegedésével, tehát a növény teljes kifejlődése előtt, a borítókat eltávolítjuk.

(Műanyagborító)

A másik felhasználási mód a műanyag melegház.

(Műanyag melegház)

A műanyagmegoldásoknak előnye, hogy nem költségesek, házilag könnyen elkészíthető, helyük könnyen változtatható. Hátránya, hogy a ma ismert anyagok az időjárásnak kevésbé állnak ellen.

↧

A KERT 18.

November 30, 2012, 7:15 am

≫ Next: AZ UDVAR 1.

≪ Previous: A KERT 17.

Madárvédelem

A növények állati kártevői ellen folytatott küzdelemben a kertészkedő embernek komoly segítőtársai a hasznos madarak. Mindenekelőtt a cinkék (széncinkék), a csúszkák, a fakúszok. A madarak gyomortartalmának vizsgálata egyértelműen igazolja, hogy az említett madarak a növények legveszélyesebb állati kártevőit minden fejlődési állapotukban (pete, lárva, lepke, stb.) pusztítják. Vonatkozik ez a megállapítás különösen a nálunk telelő cinkékre.

A hasznos madarak egyben díszei is kertünknek és kedves, dallamos énekükkel gyönyörködtetnek bennünket. Nincs kedvesebb, mint reggel halk madárdalra ébredni. A hasznos éneklő madarak védelmével és elszaporításával a hasznosat kötjük össze a kellemessel.

A civilizáció, a mezőgazdasági és kertészeti tevékenység sokban akadályozza a hasznos madarak szaporodását, mindenekelőtt a kedvező fészkelési helyek csökkentése révén. Az odvas fákat kivágjuk, a sűrű bozótokat kiírtjuk.

A madarak fennmaradása és szaporítása érdekében a legfontosabb a fészkelési lehetőségek megteremtése, számuk növelése. Növelni lehet a növényzet megfelelő alakításával vagy az ágak mesterséges sűrítésével.

Ágcsomó mesterséges kialakítása

Vagy olyan ritkítással ami a fészkek rakását megkönnyíti.

Ágcsomó ritkítása fészek számára

Másik megoldás - az odúban fészkelő madaraknál - a mesterséges odúk készítése. A fészekodúkat különböző madárfajták testméreteinek megfelelő kivitelben készítsük.

A, fészekodú (kék- és barátcinke és fakusz részére)
B, Fészekodú (cinkeodú nyaktekercs részére, házi veréb veszély esetén a röpnyílás 30mm)
C,Fészekodú (örvös légykapó részére)

A, Fészekodú (kerti rozsdafarkú, szürke légykapó röpnyílása 5x5 cm barázda billegetőé 5x10 cm)

B, Fészekodú (a búbosbanka röpnyílása 6-8 cm, a szalakótáé és a bagolyé 8-12 cm)

C, Csapóajtós deszkaodú (Vertse nyomán)

Falba építettfészekodú

Fészekodú felerősítések (Vertse nyomán)

A madárvédelem másik feladata az állatok etetése abban az időszakban amikor a természetben kevés táplálék áll rendelkezésükre. Az etetésnél célunk, hogy csak a hasznos madarak részére biztosítsuk a táplálékot. Ha az etetőket olyan helyre helyezzük, amelyet csak alulról felfelé való meredek repüléssel lehet megközelíteni, ezzel a számunkra terhes házi verebek elől elzárjuk. (A verebek ugyanis csak rárepüléssel tudják a táplálékukat elérni.) A madáretetők általában ezen az elven alapulnak .

Madáretető dúc és metszete

a, csalogató asztal

b, etető asztal

c, üvegfelület

Verébmentes süveg madáretető (Vertse nyomán)

Alulnyíló ablak madáretető

Madár önetető (lefelé fordított burában elhelyezett berendezés)

Egyszerű ablak madáretető

Falra vagy fára erősíthető alulnyíló madár önetető

A madárvédelem célját szolgálják a téli védőhelyek és a madáritatók.

Madárvédő és etetőhely

Madáritató (beton)

↧

AZ UDVAR 1.

May 10, 2013, 6:55 am

≫ Next: AZ UDVAR 2.

≪ Previous: A KERT 18.

A gazdasági udvar épületei és egyéb létesítményei 1.

Az udvar a teleknek az a területe, amelyen a háztartás közlekedése, üzemeltetési folyamatai (raktározás, faaprítás, állattartás stb.) lejátszódnak. Kimondottan városi jellegű kertes házaknál bizonyos tekintetben túlzás lenne külön udvarról beszélni. Ezeknél a bejárat vagy inkább a gazdasági bejáró (konyhaajtó) környéke tölti be ezt a szerepet.

Az udvar elrendezésénél, hasonlóképpen mint az egész telek hasznosításának tervezésénél, programot készítünk és részletesen tisztázzuk azokat a feladatokat, melyeket háztartásunk üzeme megkíván. Nyilvánvaló, hogy a falusi háztartás udvarának rendeltetése a várositól eltérő. Falun a termelés folyamatai közvetlen kapcsolatban lehetnek a szövetkezeti üzemmel. Az állattartáshoz szükséges takarmányról az üzem gondoskodik, a gazdasági udvarban termelt trágyát viszont az üzem használja fel. A szállítóeszközöket, kisebb munkagépeket itt is lehet tárolni. De az udvar kialakítására döntő befolyása lehet használójának foglalkozása is, ha mesterségét mint kisiparos végzi, mert ilyenkor az udvar egyúttal munkahellyé is válik.

A program összeállításánál először tisztáznunk kell, hogy milyen épületekre, építményekre és egyéb létesítményekre van szükségünk.

Általános épületszerkezeti ismeretek

A házunk körül kialakított kisüzemben a gazdasági épületek nélkülözhetetlenek. Fontos, hogy ezek gazdaságosak és ugyanakkor korszerűek is legyenek. A célszerűen kiválasztott szerkezetek gondos kivitele gazdaságos, mert a karbantartás költségét csökkenti, a jó alaprajzú és szerkezetű felszereléssel berendezett épület korszerű, mert könnyíti az üzemeltetésre fordított munkát.

E kettős cél elérése érdekében egyrészt néhány fontos építési kérdéssel, másrészt az épületek kialakítására, használatára és üzemeltetésére vonatkozó néhány alapvető adattal kell megismerkednünk.

Bármilyen rendeltetésű épületet építünk, mindig nagy gondot fordítsunk az alapozásra. A talaj a fagyok hatására fellazul, ezért az alapokkal a fagymentes mélységig, általában 80cm-ig kell lemennünk. Ha az épület körül feltöltést készítünk, a fagymentes mélységet a feltöltés legfelső szintjétől számíthatjuk. Amennyiben az épület terhét oszlopok viszik és a falak csak kitöltő szerepet játszanak, az utóbbiak alapmélységét 50cm-re csökkenthetjük. Minden esetben azonban az alapokkal a teherbíró talajig menjünk le.

Alapok építésére alkalmas anyag a kő, a beton, és a fagyálló (túlégetett) tégla. A betonból készült alapokba 30%-ban nem málló követ vagy fagyálló téglatörmeléket is bedolgozhatunk. Ezt nevezzük úsztatott kőbetonnak.

Az épületek legnagyobb ellensége a víz, mely egyrészt csapadék formájában támadja a különböző szerkezeteket, másrészt alattomosan, a talajból elindulva és a szerkezetekben felszívódva roncsolja anyagát. Ezért a talajnedvesség elleni szigetelést sohasem hagyhatjuk el. A szigetelés nem költséges, de elhagyása súlyos károkat okozhat. A vakolat állandóan hullani fog. Ha az épület nedves, különböző módon kísérletezhetünk, hogy a helyiség száraz voltát biztosítsuk, de végleges és megnyugtató megoldást csak akkor érünk el, ha a falszigetelést utólag elkészítjük. Ez pedig jelentős munkával és költséggel jár.

A gazdasági épületek padlója rendszerint felülről is igen sok nedvességet kap. Ilyen esetekben célszerű a talajnedvesség elleni vízszintes szigetelést a belső padlóvonal fölé 10-20 cm-re felhozni.

Úsztatott kő alapozás, padlóvonal feletti szigeteléssel

Ebben az esetben a lábazati falat kívül és belül vízhatlan vakolattal védjük. Általában a szigetelést a padlóvonal alatt 5-15 cm-re helyezzük el.

Kőalapozás, padlóvonal alatti szigeteléssel

↧

AZ UDVAR 2.

May 17, 2013, 6:47 am

≫ Next: AZ UDVAR 3.

≪ Previous: AZ UDVAR 1.

A gazdasági udvar épületei és egyéb létesítményei 2.

A szigeteléshez egy réteg 100-as különleges bitumenes szigetelőlemezt vagy két réteg 150-es bitumenes szigetelőlemezt használjunk. Az illesztéseknél mindig ragasszunk, a kétrétegű szigetelést pedig egyrétegű bitumen kenéssel lássuk el.

A falakat vályogból, kőből vagy téglából építjük. Kivételes esetekben alkalmazhatunk deszkát vagy nádpadlót is. Ezeket azonban vázszerkezetre erősítve mint kitöltő elemeket használjuk. A vályog elterjedt és általánosan ismert építési anyag. Vályogból többféleképpen készíthetünk falat.

A vertfalat deszkából álló mintába-rakással és döngöléssel állítjuk elő.

Vertfal készítéséhez szükséges mintaszekrény (dr. Kotsis Endre nyomán)

A rakott vagy más néven fecskefészek módjára készített falat szalmával bőven elegyített nedves vályogból villával, minden zsaluzás nélkül építjük, és felületét utólag nyessük le a kívánt falsíkban.

Rakott fal készítése

A vályogból téglákat is készíthetünk. Ezeket a napon megszárítjuk és a falat az égetett téglával azonos kötési móddal építjük.

Vályogtégla

Lábazati falként vályogot alkalmazni nem szabad, mivel a víz hatására újra fellágyul. Lábazatként követ, betont vagy fagyálló (túlégetett) téglát használjunk.

Teherhordó, vert- vagy vályogtéglából falazott fal 50cm-nél, rakott fal 60 cm-nél vékonyabb nem lehet. Nem teherhordó válaszfalként vagy igen kis terhelésű építményeknél vályogtéglából 35cm-es falat is építhetünk. A mi kis háztáji gazdaságunk épületeivel szemben - az istállókat és az ólakat kivéve - különösebb hőszigetelési igénnyel nem lépünk fel, tehát a vastag falra szükségünk nincs. Ezért mindig mérlegeljük, hogy az aránylag olcsóbb vályogfal a szükségszerűen szélesebb alap- és lábazati falak miatt tényleg olcsóbb lesz-e az égetett téglából falazott falnál. Például ha egy 2,00m belmagasságú épület 50cm vastag vályogfala helyett 25cm -es téglafalt is építhetek, csak akkor érdemes vályogot alkalmazni, ha előállítási költsége a téglafal árának negyedét sem éri el.

A vályogépítés és a többi szerkezet

mennyiségének összefüggése

Egyszerű és ideiglenes jellegű épületeknél használhatjuk térelhatároló falként a paticsfalat, mely két oldalról agyaggal becsapott vesszőfonat. Vastagsága 20-30cm A teherhordó szerkezetek itt a vesszőfonat oszlopai lesznek.

Paticsfal

Falazásra és vakolásra sárhabarcsot használunk, de vakolhatunk mészhabarccsal is. Ebben az esetben a vakolat rögzítését huzalhálóval, szálszövettel vagy a hézagokba elhelyezett cserepekkel biztosítjuk.

Kőben gazdag vidékeken a felmenő falat célszerű terméskőből építeni. A bányából kikerült köveket úgy válogassuk össze, hogy minél kevesebbet kelljen faragni és mégis jó kötést kapjunk. Fontos, hogy a függőleges hézagok ne kerüljenek egymás fölé, futó- és kötőhelyzetű kövek váltakozhassanak egymással, a kövek minél kisebbek legyenek. A habarcsréteg vastagsága a kövek között a 2cm-t a szegletekben, zugokban a 4cm-t ne haladja meg.

Kőfalazat

A fal legkisebb vastagsága 50cm. A vékonyabb, 35-40cm-es falat csak sok faragással, jól megmunkálható kőből építhetünk. Ez már rendszerint nem gazdaságos. Ha 50-60cm-enként egy-két sor téglát iktatunk a falazatba, a fal összetartását erősen megnöveljük. Ezt a módszert különösen nehezen megmunkálható, rideg köveknél ajánlatos alkalmazni. A kőfalakat a téglafalhoz hasonlóan vakolhatjuk; a vakolat vastagsága 2-2,5cm lesz. Ha gondosan szépen falazunk, a nyersen hagyott kőfal tetszetős és karbantartást csak igen kis mértékben igénylő homlokzatot nyújt.

Vegyes kőfalazat

↧

AZ UDVAR 3.

September 17, 2013, 3:30 am

≫ Next: AZ UDVAR 4.

≪ Previous: AZ UDVAR 2.

A háztartás üzemének kiegészítését szolgáló létesítmények 1.

Ismerjük meg azokat a méreteket és adatokat, melyek kialakításukat döntően befolyásolják. Az első csoportba azokat a létesítményeket soroljuk, melyek a háztartás üzemének közvetlen kiegészítését szolgálják.
A konyhában elhelyezett tűzhelyek, amelyeket fával, szénnel vagy a mezőgazdaságban adódó hulladékkal fűtenek, a főzéshez elegendő melegen felül a konyha fűtésére is termelnek hőt. Ez télen, vagy hűvösebb tavaszi és őszi időben igen hasznos, de nyáron kellemetlenné teszi a főzés munkáját, sőt felmelegíti a lakást is. Ezért már régen kialakultak a falusi udvarokban a nyári konyhák. Ezek a háztartások nyári központjai. Szellősebbek, közelebb vannak az udvar egyéb létesítményeihez, télen kéziraktárként használhatók. Egy nyári konyha alaprajzi elrendezése

Nyári konyha alaprajza

Berendezésük lényeges része a tűzhely. Vagy a lakóház konyhájából kerül ki a mozdítható asztaltakaréktűzhely, vagy falazott tűzhelyet építenek.

Falazott tűzhely

Sok helyen alkalmaznak mezőgazdasági hulladék-tüzelőanyag felhasználására bográcstűzhelyet. Gyakori berendezése a nyári konyhának a boglyakemence is.

Boglyakemence

Mindent el lehet tüzelni benne. Kenyérsütésre is alkalmas, de felhasználhatjuk szobák fűtésére is.

A háztartás közvetlen kiszolgálására épülnek a mosókonyhák is. A káros kellemetlen gőzös munkafolyamatok lakáson kívüli elvégzését teszik lehetővé. Mosókonyha elrendezése:

Mosókonyha alaprajza

Legfontosabb berendezési tárgya az üstház.

Üstház

Vidéki háztartások kiegészítő létesítményeihez tartoznak még a kenyérsütő kemencék és a füstölők.

Kenyérsütő kemence

Füstölő

A kenyérsütő kemence sütőterében tüzelünk, felmelegedése után a pernyét eltávolítjuk és a kenyeret az áttüzesedett sütőtérbe helyezzük, ahol a falak melegétől megsül. A füstölőkben faszén (fűrészpor) égésével langyos füstöt állítunk elő.

Ahol a háztartási szemetet intézményesen nem gyűjtik össze, ott megfelelő tárológödröt kell építeni. A házi szemét komposzt készítésére is felhasználható. Ennek hasznosságáról már korábban kitértünk: Link.
Házunk tisztántartása érdekében szükséges, hogy a bejáratok közelében sártisztítót, esetleg csizmalemosót helyezzünk el. Az udvaron kerül felállításra a porolóállvány is.

↧

AZ UDVAR 4.

October 25, 2013, 7:50 am

≪ Previous: AZ UDVAR 3.

Raktározás, tárolás létesítményeinek fejezetét átugorva az állattartás létesítményeit vesszük sorba.

Ebben a fejezetben csak az állattenyésztésnek azokat a legszükségesebb adatait találja az olvasó, amelyek a létesítmények szempontjából fontosak. Akik az állattenyésztés kérdésében részletesen tájékozódni kívánnak, ajánljuk az Állattenyésztési Enciklopédia 1-3. kötetét (Mezőgazdasági Kiadó 1959).

Baromfiól

A baromfi a háztáj legfontosabb háziállata. Ha hatósági rendszabályok nem tiltják, majdnem minden háznál megtaláljuk. Gyakran csak átmenetileg tartják, hogy friss húsként bármikor rendelkezésre álljon. A baromfitartás különösen jelentős olyan vidékeken, ahol a frisshús ellátás nincs biztosítva (pl kisebb községekben). A baromfi előnye hogy tartásához kevés hely kell, száraz takarmányon tartható, és a vágásnál csak annyit kell levágnunk, amennyire friss fogyasztás céljából szükségünk van.
A baromfitenyésztésnek két módja van, a természetes és a battériákban való tartás. Nálunk az előző van elterjedve, míg külföldön a battériás nevelés is honos.
A tenyésztés szaporítással, keltetéssel kezdődik. A keltetésre vonatkozó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:

A tyúkkotló kikelt:

3-5db libatojást

10-15db kacsatojást

10-15db pulykatojást

20-25db gyöngyöstojást

Pulykakotló kikelt:

20-30db tyúktojást

20-25db kacsatojást

10-12db libatojást

Ma már egyszerűbb, ha keltetőállomásokon kiscsibéket vásárolunk. A keltetés után a kiscsibék nevelése következik. Ha vásárolt kiscsibéket nevelünk fel, műanyákat alkalmazunk. Ezeket elektromos árammal, petróleum- vagy fa- szénkályhával fűthetjük.

Műanya petróleum lámpa fűtéssel (Gergely nyomán)

1. szellőztető kupak, 2. fogantyú, 3. füstölő, 4. behasított fémlemez, 5. füstcső 6. rostaszövet, 7. petróleum, 8. vászonfüggöny

Műanya villanykörtével

1. keret, 2. lemez, 3. tartódoboz, 4. foglalat, 5. villanykörte

Ernyős műanya

A csibenevelő épületeknek naposaknak, melegeknek és huzatmenteseknek kell lenniük. A tojókat tyúkházakban tartjuk. Kisüzemi tyúkházak terveit az alábbi képek mutatják be:

Baromfiól (Gergely nyomán, 50 tyúkra, 4 libára és 6 kacsára)

Baromfiól (Gergely nyomán, 100 tyúkra, 8 libára és 12 kacsára)

Egyszerű lábonálló baromfiól (Steinbeker-féle)

Ha mód van rá, a baromfiállományt az udvarunkból a földekre telepíthetjük ki, ilyenkor vándorólakat használunk.

Házilag készíthető vándoról (60-80) növendéknek (Gergely nyomán)

Vándor baromfiól

A baromfiól és a baromfiudvar igen sokféle kisebb nagyobb berendezési tárgyakat igényel. Ezek a különböző etető- és itatóvályúk, tojófészkek, melyeket az alábbi képek mutatnak:

Csirkeetető lap

Csirkeetető vályú

Lágyeleség vályú

Etetővályú

Etetővályú ludak részére

Etetővályú növendék libák részére

Tyúketető vályú

Állványos tyúketető vályú

Önitató bádogból

Önetető tyúkfélék részére

Baromfi ülőrudak elrendezése

Tojófészek

Kotlóborító

Kotlóketrec

Csibeszállító doboz

(Téli időben 50db, tavasszal 40db, meleg nyáron 30db csibére)

Baromfiszállító rekesz tyúk és kacsa szállítására

Pulyka vagy lúd szállításához mérete: 120 x 70 x 71,8 cm

Külön kell megemlíteni a batteriás nevelést
Ennek előnye, hogy kis területen nagyobb állományt lehet tartani. Természetesen több munkát igényel, mint a természetes tartás és a berendezés is költségesebb. A tyúkok egyedenként vannak ketrecben elhelyezve. Az állatok a ketrecből nem mozdulnak ki, etetésük, itatásuk is ott történik.

Baromfi battéria

A baromfitartással kapcsolatos takarmányszükséglet: Egy kifejlett tyúk napi élelemszükséglete 10-12dkg, ami megfelelő kifutó (legelő) esetén 3-4dkg-mal csökkenthető Zárt területen tartott állománynál a takarmány egy része lágyeleség (20% búzakorpa, 10-20% olajpogácsa, 5-10% állati fehérje és gabonadara). A takarmánytárolás helyszükségletét kiszámíthatjuk az alábbi évi takarmányszükségleti adatokból:
1 tyúk - 32-35kg
1 kacsa - 56-60kg
1 pulyka - 45-50kg
1 lúd - 45-50kg

Udvarunk tartozéka a galambdúc is

Galambdúc

↧